02.08.2023

Veszélyezteti-e a mesterséges intelligencia az “emberi” szakmákat?

A digitális technológiák, főként a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése jelentős vitákat váltott ki a társadalomban, két táborra osztva mind a szakértőket, mind az állampolgárokat. Az első tábor képviselői apokaliptikus forgatókönyvvel számolnak úgymond Terminátor stílusban, megjósolva az emberiség végét. A másik tábor képviselői úgy tartják, hogy a jövőben nem fenyegeti veszély az emberiséget a mesterséges intelligencia részéről, ugyanakkor különböző etikai kérdésekben óvatosnak kell lenni. Valószínűleg, mint minden vitában, az igazság a kettő között van. Tehát, próbáljunk meg maximálisan objektívak lenni és hagyatkozzunk inkább a tényekre és a statisztikai adatokra. 

Az OpenAI — a zseniális Chat GPT chat-bot fejlesztői — cég elemezte a nyelvi modellek hatását a munkaerőpiacra és meghatározták azokat a szakmákat, amelyeket a leginkább érinthet. Ezekhez a szakmákhoz tartoznak a matematikusok, fordítók, írók, webfejlesztők, PR-osok, könyvvizsgálók, könyvelők, korrektorok, blokklánc szakemberek, riporterek, újságírók, állattenyésztési szakemberek, adatelemzők stb. Az MI 80%-100%-ban érinti a felsorolt szakmákat. Ahogy az látszik is, ezekben a szakmákban közös, hogy különböző adatokkal (számokkal, szavakkal) dolgoznak. A digitális adatok elemzése és a szövegekkel való munka olyan feladatok összessége, amelyeket a mai mesterséges intelligencia sokkal gyorsabban tud elvégezni, de vajon tényleg jobban?!

Jelentős áttörést jelent a gépi tanulásban a neurális hálózati algoritmus feltalálása. Ennek köszönhetően a mesterséges intelligencia megtanulta felismerni a nyelvet, sakkozni, rajzolni, zenét írni, szöveget fordítani, orvosi diagnózisokat felállítani stb. Egyenlőre viszont a mesterséges intelligencia egy mellékes funkciót lát el. Természetesen, átveheti a kreatív szakmák alkalmazottainak egyes feladatait, de a továbbiakban is szükséges a felügyelet, így továbbra is inkább csak egy segéd, semmint versenytárs. 

A McKinsey & Company adatai szerint 2030-ig az MI az emberi munkaórák 30%-át veheti át, s minden 16. alkalmazott kénytelen lesz munkát váltani (valószínűsíthető, hogy fizikai munka irányába).

Tehát, a következő tíz évben a munkaerőpiac átalakulása várható, s nem a teljes munkanélküliség. A szakértők szerint, radikálisabb változások 40-50 év múlva várhatóak. Ez az idő elég arra, hogy kidolgozzák a mesterséges intelligencia jogi, etikai, gazdasági eszközeinek munkaerőpiaci szabályozásait. Ráadásul az emberiségnek nem annyira a mesterséges intelligenciától kell félnie, mint attól a mesterséges tudattól, amely képes megoldani az intellektuális problémák korlátlan körét, öntudattal rendelkezik és az emberektől autonóm módon gondolkodik.